A bengáli házimacska egy vadmacskaféle, a bengáli leopárdmacska és egy házimacska keresztezéséből mesterségesen lértehozott hibrid. Az első bengáli macska e két faj véletlen párosodásból született, tervszerű tenyésztése az 1980-as években kezdődött Amerikában. Azzal a céllal kezdték a fajtát kialakítani, hogy létrehozzanak egy vadmacska külsejű, de házimacska természetű új macskafajtát.

A fajta története

Az 1960-as években is már felvetődött a bengáli fajta kialakítása, amikor egy kaliforniai tenyésztő egy házimacska kandúrt pároztatott egy nőstény ázsiai (bengáli) vadmacskával. A Kinkin nevű utódot aztán házimacskák között nevelték fel, majd saját apjával keresztezték, ami egyszínű és pöttyös utódokat eredményezett. A történet azonban csak 1983-ban folytatódott, amikor Jean Sugden és egy másik genetikus, Dr. William Centerwall tervszerűen hozzáfogott a fajta megalkotásának. Sokáig a fertőző macskabetegség, a hashártyagyulladás tanulmányozásával "alkottak" bengáli macskákat, hogy megvizsgálják, a két faj kereszteződéséből született hibrid ellenáll-e a betegségnek. A fajta végleges kialaítása során bevontak a tenyésztésbe más fajtákat is, így a mai bengáli macskák ereiben brit, abesszin és sziámi vér is folyik.

Külseje

A bengáli macskának jellegzetes mintázatú, puha bundája van. A leggyakoribb az "eredeti", pöttyös bundájú, de már több színben kitenyésztették. Alapfeltétel, hogy a bunda pettyes vagy márványmintás legyen (általában barna alapszínű), de léteznek világosabb, ún. szépia, fehér ún. hóbengáli és teljesen fekete változat is. A hóbengáli érdekessége, hogy szeme kék. A fajta jegye, hogy a homlokon látható legyen a cirmos macskákra jellemző M-alakú rajzolat.

Feje széles, kerek, testéhez viszonyítva kicsi, pofapárnái erőteljesek. Fülei öblösek, orra széles. A test izmos hosszú, a bunda tömött, sűrű és rendkívül finom, prémszerű. Lábai erősek, farka középhosszú, a vége mindig fekete. Szeme ék alakú, kissé mogyoróvágású. Színe lehet sárga, vagy zöld. A hóbengáli esetében a szemszín mindig kék.

Jelleme

Az első generációs bengáli macskák bár házimacska külsejűek voltak, természetük azonban vad volt. A mai bengáli macskák többsége barátságos, kiváló lakótárs. Nagyon kíváncsi, szelíd, ragaszkodó, bár egyáltalán nem "ölmacska". Néha akaratos, saját akaratát érvényesíti, kissé önfejű, de türelmes. Játékos, szó szerint kutyatermészetű. Szereti a játékokat a kutyákhoz hasonlóan apportírozni és visszahozni. Néhány bengáli macska kifejezetten kedveli a vizet, bár ez nem vonatkozik minden egyedre. Pórázhoz jól hozzászoktatható, intelligens fajta. Sokat nyávogó, hangos és beszédes fajta. Hosszúszőrű változata nincs.

Gondozása

A bengáli macska étrendje a többi macskáéval megegyező, különösebb igénye nincs. Szereti a figyelmet, a törődést. Szőrét könnyű tisztán tartani, hetente elég átfésülni. Lakáson belül tartsuk.

F