Jaguarundi
2013.03.09. 23:18
![](http://i1262.photobucket.com/albums/ii614/inanagp/12726.jpg)
A jaguarundi (Puma yaguarondi) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.
Neve elenére nem a jaguár (Panthera onca), hanem a puma (Puma concolor) közeli rokona.
Előfordulása
A faj igen változatos területeken fordul elő a sűrű esőerdőktől kezdve a bozótosokon és a pampákon át a mocsarakig bezárólag. A hegyvidéket kerüli, 2000 méteres tengerszint feletti magasság felett ritka. Elterjedési területe Argentína északi részétől egészen Mexikóig, illetve az Amerikai Egyesült Államok déli vidékéig (Texas) terjed. Floridában valószínűleg él egy elszökdösött házikedvencekből visszavadult populáció.
Megjelenése
A jaguarundi talán a legkevésbé macskaszerű az összes macskaféle között. Rövid lábai, megnyúlt teste, ellaposodó pofája, valamint hosszú farka alapján inkább menyétfélének hihetnénk. A faj átlagos testtömege 3-10 kilogramm, marmagassága 25-35 centiméter, hossza 85-140 centiméter között változhat. Bundája egyszínű: fekete, szürkésbarna, vagy vörös. Régebben a vörös példányokat külön faj képviselőinek hitték (Felis eyra). Egy almon belül akár az összes színváltozatot is megtalálhatjuk, de a szárazabb területeken élő jaguarundik általában világosabb színűek.
Életmódja
Alapvetően magányosan éli életét, de párokban is vadászhat. Fogságban rendszeresen társas, és a hímek nem bántják utódaikat. A kapcsolattartásban változatos hangadása segíti, eddig 13 különféle hangjelzését jegyezték fel.
A jaguarundi hajnaltájt és szürkületkor aktív. Territóriumot tart fenn, de ez átfedheti más példányok területeit. A macskafélékre jellemző módon ez a faj is ragadozó életmódot folytat: elsősorban különféle kisemlősöket, rágcsálókat, nyulakat, hüllőket, halakat, kétéltűeket és a farmerek nagy bosszúságára háziszárnyasokat fogyaszt. Elsősorban a talajon vadászik, de kiválóan mászik fára, és a feljegyzések arról tanúskodnak, hogy úszóként is megállja a helyét.
Szaporodása
A trópusokon élő jaguarundik szaporodása nem évszakhoz kötött, míg az északabbi vidékeken márciusban és augusztusban kerülhet sor párzásra. 70-75 napos vemhesség után a nőstények világra hozzák 1-4 kölyökből álló almukat. A kicsik eleinte foltosak, de színük hamarosan a felnőttekére kezd hasonlítani. 6 hétig szopnak, ezt követően állnak át szilárd táplálékra. Ivarérettségüket 24-36 hónaposan érik el. A fogságban tartott jaguarundik akár 15 évig is elélhetnek.
F
|